E kis emlékkönyvben
Utolsó lett nevem,
Kérem, hogy szívedben
Legyen első helyen.
Ha őszi esteken
Szobádban ülsz némán,
Vedd elő e könyvet
Aztán gondolj énrám.
Ha minden betűm itt
Egy gyémántszem lenne,
Nekem többet érne
A szíved szerelme.
Beírom nevemet
E kis emlékkönyvbe,
Remélem lelkedben
Ott marad örökre.
Ne feledj el engem
Míg a vén föld forog,
Segítőd legyenek
E kis emléksorok.
1933. márc. 28.